Az Érdi Városi Sport Egyesület Alapszabálya 
 

Az ”Érdi Városi Sport Egyesület” tisztújító közgyűlésén az alapszabályát a következőkben állapítja meg: 

I.

Általános rendelkezések 

1. Az Egyesület neve: Érdi Városi Sport Egyesület

2. Székhelye: 2030 Érd, Ercsi u. 34. 

3. Színe: Zöld-Fehér 

4. Alapításának éve: 1921 

5. Működési területe: Érd Megyei Jogú Város és körzete. 

6. A sportegyesület felügyelő szerve: Pest Megyei Bíróság 
 
 

II.

Az Egyesület célja 

1. Az Egyesület önkormányzati elven működő sportági érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy, amelyet az egyesület elnöke képvisel. E jogkörét azonban az elnök esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség vagy az elnök más személyre is átruházhatja.  

2. Az Egyesület célja: 

A sportegyesület célja a rendszeres sportolás (versenyzés), testedzés biztosítása, a tagjainak nevelése, a különböző sportágak népszerűsítése. Célja továbbá a versenyszerű sportolás megszervezésével a szakosztályok hazai bajnokságokban és nemzetközi versenyeken való részvétel biztosítása. A sportegyesület a jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet folytathat. Az egyesület a célok és feladatai anyagi feltételeinek biztosítására sportvállalkozást hozhat létre vagy sportvállalkozásban részt vehet. 
 
 
 
 
 
 

III.

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése 

1. Az egyesületi tagság keletkezése:

1.1 Az Egyesület tagja minden olyan magyar vagy nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre valamint arra, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület valamely szervének (elnökség, bizottség, szakosztály, apparátus) működésében és a tagdíj megfizetésére.

A sportegyesületi tagság azon a napon jön létre, amikor a belépést az elnökség a soron következő ülésén elfogadja.  

1.2. Az Egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja a sprtegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását valamint adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

A pártoló  tagság adományozásáról, a pártoló tag felajánlásainak elfogadásáról az elnökség dönt.  

1.3. A sportegyesületbe tagként felvehető az a jogi személy is, aki nyilatkozatban vállalja az egyesület anyagi támogatását. 

1.4. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy aki tevékenységével erkölcsileg támogatja a sportegyesületet és őt az elnökség a tiszteletbeli tagságra érdemesnek tartja. 

1.5. A sportegyesületi tagok, pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ez a jogkör a tiszteletbeli tagság és a jogi személy kivételével a sportegyesület más szervére is átruházható.

Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól, a tiszteletbeli tagokról az elnökség nyilvántartást vezet. 

1.6. A sportegyesületbe való belépés és a sportegyesületből való kilépés önkéntes. A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik.  

2. Az egyesületi tagság megszűnik:

• önkéntes kilépéssel,

• jogi személy (pártoló tag) jogutód nélküli megszűnésével,

• törléssel,

• a tag kizárásával 

Kilépési szándékát a tag köteles az elnökségnek írásban bejelenteni.

A tagdíj illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének 6 (hat) hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, továbbá elhalálozás esetén a tagság törléssel szűnik meg.

Tagot kizárni csak fegyelmi határozattal lehet. A tag törléséről és kizárásáról az elnök javaslata alapján az elnökség dönt, amelyhez az összes tag kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A határozat ellen a tag a sportegyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet a kizárásról szóló írásbeli határozat kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül. Fellebbezés esetén a soron következő közgyűlésen a tag kizárásának kimondásához a közgyűlésen a megjelentek kétharmadának igenlő szavazata szükséges. 
 

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei 

1. Az egyesületi természetes személy tag jogai:

a) a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok, szakosztályok, sportcsoportok munkájában, igénybe veheti a sportegyesület szolgáltatásait, használhatja létesítményeit, felszereléseit igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.

b) részt vehet a sportegyesület rendezvényein

c) 18. életévének betöltése után a sportegyesület tisztségeire választható, feltéve, hogy nem áll közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélet alatt,

d) szavazati joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, a 14. életévének betöltése után pedig részt vehet az elnökség tagjainak, és tisztségviselőinek, valamint az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában

e) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintı bármely kérdésben, az

egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja az egyesület jogszabálya vagy az alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését

f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,

g) felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület elnöksége 30

napon belül köteles választ adni. 

1.1 Az egyesületi természetes személy tag kötelezettségei:

a) A sportegyesületi alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat betartása, a sportegyesület vezető szervei határozatának végrehajtása

b) tagsági díj fizetése

c) A sportegyesületet a célkitűzései megvalósításában segíteni, a közös munkában -

lehetőségeihez mérten - közreműködni. A sportegyesülethez méltó – sportszerű – magatartást

tanúsítani.

d) A sportegyesület vagyonát, felszereléseit, létesítményeit megóvni és védeni. Károkozás bekövetkezte, vagy ennek veszélye esetén az elnökségnek azt mielőbb és önként jelezni.

e) versenyszerűen sportoló esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és a legjobb tudás szerinti szereplés,

f) Ha a tag a sportegyesület célkitűzéseit, alapszabályát, szervezeti és működési

szabályzatát durván megsérti, a tagot az elnökség kizárhatja. 

2. A sportegyesületi pártoló tag jogai:

a.) javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban

b) részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezméynekben (pl: a sportegyesületi rendezvények kedvezményes látogatása) 
 
 
 
 
 

2.1. A sportegyesületi pártoló tag kötelezettségei:

a) az alapszabály betartása,

b) a sportegysület célkitüzéseinek erkölcsi támogatása, valamint a sportegyesületi pártoló tagsági díj évenkénti befizetése vagy a sportegyesülettel kötött külön megállapodásban vállalt támogatás biztosítása.

c) sportszerű magatartás. 

3. A jogi személy tagsági jogai:

a) képviselője útján részt vehet az elnökségben, az egyesület közgyülésén és ott javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület müködésével kapcsolatban,

b) külön megállapodás alapján rászesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja a sportlétesitményeket, sportfelszereléseket, igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét. 

3.1. A jogi személy tagsági kötelességei:

a) az alapszabály betartása,

b) az egyesület célkitőzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. 

4. A tiszteletbeli tagok jogai:

a) részt vehet az egyesület közgyőlésén,

b) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesületet érintı kérdésekben,

c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben. 

4.1 A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

a) az alapszabály betartása,

b) az egyesület erkölcsi támogatása és elősegíteni annak tevékenységét

c) sportszerő magatartás. 

5. Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozata bármely tag által a bíróság előtt megtámadható. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 

6. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok, feladatok végrehajtása érdekében. 

V.

Az Egyesület szervezete 

1. A Közgyűlés 

1.1 Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége.

A választás a közgyűlés jogköre, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az elnökség hívja össze.

A közgyűlés hivatalos résztvevőit – szavazásra jogosultak – a közgyűlés helyének, idejének, tervezett napirendjének és az esetlegesen beterjesztett javaslatok közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie.

A meghívott személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési eszközök útján, vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni.

Közgyűlést kell összehívni, ha a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben kell határozni.  

1.2 A közgyűlés határozatképes, ha a sportegyesület tagjainak legalább fele plusz egy fő jelen van.

Ha a közgyűlés a meghívóban szereplő eredeti időpontban nem határozatképes, úgy a közgyűlést az eredeti időponttól számított legalább 30 perc, legfeljebb 30 nap elteltével ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés összehívására vonatkozó kiírást a meghívónak tartalmaznia kell.

A közgyűlésen minden rendes tag 1 (egy) szavazattal rendelkezik.  

1.3. A közgyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt.   

1.4. A jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges:

- az alapszabály elfogadásához és módosításához,

- a sportegyesület megalakulásának, feloszlásának valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondásához,

- a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához, illetve visszahívásához, valamint

- a tag kizárásához, amennyiben a kizárt tag fellebbezéssel fordul a közgyűléshez. 

1.5. Az egyesület elnökségének és elnökének és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással történik.

A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevőinek 1/3-a más kérdésben is inditványozhat titkos szavazást. A titkos szavazás szavazólapon történik.

A szavazatok összesítésére 3 (három) tagú, szavazatszámláló bizottságot kell felkérni.

Egy jelölt esetén a szavazás nyílt szavazással is lehetséges, ha a szavazásra jogosultak 2/3

része ehhez hozzájárul. 

1.6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell közgyűlés helyének, idejének és a résztvevők számának feltüntetésén túl közgyűlésen történt lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyőlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

Az egyesület közgyűlése nyilvános. A nyilvánosság kizárásához, korlátozásához a jelen lévők 2/3-ának hozzájárulása szükséges. 

1.7. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) Az egyesület elnökségének 2/3-os többségi határozata alapján.

b) ha az egyesület rendes tagjainak 1/3-a ok és cél megjelölésével írásban kéri

c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli

d) egyéb, az alapszabály érvényesítése érdekében indokolt esetben, elnökségi határozat alapján 

1.8. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.

A rendkivüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó előírások az irányadók.

1.9. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 

a./ a sportegyesület megalakulása, feloszlatása, valamint más sportegyesülettel való egyesülés kimondása,

b./ az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása, elfogadása és módosítása,

c./ az elnökség, az elnök (ügyvezető elnök), az elnökhelyettes (ügyvezető-elnökhelyettes), a ellenőrző bizottság és annak elnöke 4 (négy) évre történő megválasztása, illetőleg elnökség és a számvizsgáló bizottságból behívott (kooptált) személyek tisztségükben történő megerősítése,

d./ a sportegyesület tisztségviselőinek visszahívása

e) a sportfejlesztési és középtávú tervek jóváhagyása

f./ a sportegyesület költségvetési tervének elfogadása,

g./ az éves beszámoló elfogadása az egyesület tevékenységéről,

h./ a tagdíj összegének ill. a pártoló tagok anyagi hozzájárulásának legkisebb mértékének a

meghatározása,

i./ az elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása,

j./ tagfelvétel, kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,

k) az előző  évi költségvetésről valamint az éves gazdálkodásról szóló  beszámoló elfogadása

l) a tisztségviselők beszámoltatása a két közgyűlés között végzett munkájukról,

m) a tag kizárásáról történő döntés, amennyiben a kizárt tag fellebbezéssel fordul a közgyűléshez

n) döntés minden olyan ügyben, melyet az elnökség a közgyűlés napirendjére tűz, illetve bármely olyan ügyben, melyet a közgyűlés hatáskörébe von.

o) A Sportegyesület valamely szakosztályának jogi személlyé történő kinyilvánítása 
 

2. Az elnökség 

2.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által 4 évi időtartamra, titkos szavazással választott, 7 főből álló Elnökség látja el. Az elnök és az elnökség tagjai tisztségükre korlátlanul újraválaszthatók. 

2.2. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület mőködését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve

azokat az ügyeket, amelyeket az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve az egyesület más szervének hatáskörébe utalt. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

2.3. Az elnökség feladatai:

a) A sportegyesület tevékenységének irányítása,

b) közgyőlések előkészítése, összehívása és adminisztrálása

c) az egyesület tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka és ülésterv,

a versenynaptár elfogadása,

d) az egyesület eredményes tevékenységéhez, működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez szükséges feltételek megteremtése,

e) a szakosztályok, bizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása és beszámoltatása,

f) fegyelmi jogkör gyakorlása,

g) a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztályvezetőség tisztségviselőinek és tagjainak 4 (négy) évre szóló, illetıleg a következő vezetőségválasztó közgyűlésig tartó megbízása, a megbízások visszavonása,

h) az egyesület éves költségvetésének megállapítása, a gazdálkodásról és a tevékenységről szóló beszámolók értékelése és elfogadása a közgyűlések közötti időben.

i) az egyesület szervezeti és mőködési szabályzatának a kidolgozása, elfogadása

j) az egyesület neve, zászlaja és jelvénye használatának engedélyezése bármilyen tárgyon, kiadványban,

k) az elnökség mandátumának a lejárta előtt kijelöli a jelölő bizottságot, és a szavazat szedő bizottság tagjait,

l) rendes és rendkívüli közgyűlés előkészítése,

m) közgyűlés elé kerülő előterjesztések előkészítése, véleményezése,

n) a szakosztályok által felvett tagok elbírálása, rendes tagok, pártoló és tiszteletbeli tagok felvétele

o) az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,

p) az elnökség a sport fejlesztése céljából jogi személyiséggel rendelkező sportvállakozásokat hozhat létre és kijelöli annak tagjait,

q) a törvényes mőködés biztosítása.

r) a közgyűlés határozatainak végrehajtása,

s) a sportegyesület működéséhez szükséges anyagi források előteremtése, az infrastruktúra biztosítása,

t) döntés a sportegyesület pénzeszközeinek felhasználásáról a közgyűlés által meghatározott keretek között

u) az elnökség az egyesület működésének eredményessége érdekében további tisztségviselőket nevezhet ki és szakbizottságokat hozhat létre és ezeket meg is szüntetheti

v) rendezvények szervezése, koordinálása,

w) minden olyan kérdés, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, és minden olyan eljárás, amelyet nem a közgyűlés folytat le.

x) a szakosztály-vezetők megbízása, beszámoltatása, felmentése

y) Az adóhatósági bevallások elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének megszervezése 
 

2.4. Az elnökség összetétele és tagjai

Tisztségüket elnökségi munkájukat ( az ügyvezető és a helyettese alkalmazotti vagy költségtérítéses viszonyban is lehetnek az egyesülettel, de külön mint elnökségi tagok vagy az egyéb elnökségi tagoknak nem jár juttatás a pozícióért) társadalmi munkában végzik az egyesület tagjai.

Az elnökség létszáma 7 fő:

a./ társadalmi elnök

b) ügyvezető  elnök

c) ügyvezető  elnök-helyettes

d) 4 tag 

2.5. Az elnökségi tagok jogai, kötelezettségei:

a) rendszeresen és tevékenyen részt vesz az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a közgyűlés és az elnökség határozatainak, valamint a felügyelő szerv utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében,

b) jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal

kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni,

c) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította, 

Az elnökségi tagok tisztségükben újraválaszthatók, 

2.6. Az elnökségi tagság megszűnik:

a./ a megbízás lejár,

b./ lemondással,

c./ elhalálozással,

d./ visszahívással. 

2.7. Az elnökség működése 

Az elnökség a saját maga által meghatározott ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonta ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök vagy bármely 2 (két) elnökségi tag összehívhatja. Az elnökség üléseit az elnök vezeti.

Az elnökség  üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek a lényeges észrevételeket és a hozott határozatokat tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A határozatokról az érintetteket írásban értesíteni kell. 

Rendkívüli ülést kell összehívni, ha valamelyik elnökségi tag vagy szakosztályvezető ok- és cél megjelölésével azt írásban indítványozza. 

Az Elnökség  ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie Halaszthatatlan, sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

Az elnökségi ülésein az Egyesület tagjain és az elnökségi tagokon kívül csak a meghívottak lehetnek jelen, az elnökség ettöl eltérően is rendelkezhet. Az elnökségi ülésre a szakmailag érintetteket is meg kell hívni. 
 

Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, azonban az elnökség bármelyik tagjának kéréssére titkos szavazás kell tartani.

Határozatképtelenség esetén 1 órán belül újra össze kell hívni és ezt a meghívóban is jelezni kell. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.

Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg. 

2.8. Az elnökség felügyeleti jogköre

A bizottságok (kivéve a Felügyelő Bizottság) és a tisztségviselők határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, ha azok ellentétesek az elvárásokkal. 

Az elnökség mindezen ügyekben kifejtett tevékenységéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot.

Az elnökség bármely tagját a tagság 10%-a, írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen megjelent tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges. 

3. Az elnök (ügyvezető elnök) 

3.1. Az ügyvezető elnök:

a) vezeti és szervezi az elnökség munkáját,

b) az elnökség  üléseit előkészíti, összehívja, levezeti

c) képviseli a sportegyesületet külső szervek, személyek és hatóságok irányában

d) irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét és gazdálkodását valamint utalványozási jogot gyakorol

e.) szerződéseket köt a sportegyesület nevében

f) munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint

g) sürgős, halaszthatatlan esetekeben dönt az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben. Ilyen esetben azonban az elnök döntését a soron következő elnökségi ülésnek jóvá kell hagynia.

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, az alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal

i) az Egyesület pénzállományának kezelése,

j) a számlák kezelése és nyilvántartása,

k) a pénztárkönyv vezetése,

l) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,

m) a számlák érvényességének ellenőrzése. 

3.2. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 

3.3. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kivülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül ketten együttesen rendelkeznek az Egyesület számlája felett. 

3.4. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról köteles az elnökséget a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatni. Az elnök a hatáskörébe tartozó ügyek ellátását bármely elnökségi tagra átruházhatja. 

Az elnököt a tagság 10%-a, írásban benyújtott indítványára a közgyűlés hívhatja vissza. Az elnökségi tag visszahívásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen megjelent tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges. 
 

4. Az elnökhelyettes  

Az elnök  távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat, képviseli a sportegyesületet.  
 
 

5. Ellenőrző bizottság 
 

5.1. Az ellenőrző bizottság a közgyűlés által titkos szavazással 4 évi időtartamra választott 3 tagból áll. A bizottság vezetőjét a bizottsági tagok közül a közgyűlés választja meg. Az ellenőrző bizottság tagjai megbizatásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. 

5.2. A bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelősséggel. Tapasztalatairól tájékoztatást nyújt az elnöknek, szükség esetén az egyesület felühyeleti szervének. Amennyiben indokolt, összehívhatja a közgyűlést is.

Az ellenőrző bizottság munkájához – külső – szakértőt is igénybe vehet. 

5.3. Az ellenőrző bizottság feladata:

a) az egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata,

b) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,

c) a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,

g) éves ellenőrzési terv alapján dolgozik,

h) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,

i) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

j) a felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselıktıl tájékoztatást kérni.

k) az ellenőrzés megkezdéséről azonnal, és a befejezésről 15 napon belül az elnököt tájékoztatni kell,

l) ha szabálytalanságokat találnak, a felügyelő bizottság elnöke az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását, 

5.4. Az ellenőrző bizottság ellenőrzésének tárgya a sportegyesület egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri az egyesület alapszabály szerinti működését, különösen a rendelkezésre álló eszközöknek az alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását, ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és a nyilvántartásra vonatkozó előírások betartását.

Az ellenőrző bizottság megállapításairól tájékoztatja az egyesület vezető szerveit és beszámol a közgyűlésen.

A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket vagy egyesületi tagokat is bevonhat munkájába.

A bizottság vezetőjét az egyesület hatáskörében intézkedési jog nem illeti meg, azonban megállapításainak nyomán intézkedésre felkért tisztségviselő erre 30 napon belül válaszolni köteles. 

5.5. A bizottság szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal ülésezik.

Határozatképes, ha minden tag jelen van. Amennyiben nem határozatképes az ülés, azt 30 (harminc) napon belül újra össze kell hívni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben legalább két tag jelen van.

A bizottság határozatát szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a

vezető  szavazata dönt.

Az ellenőrzési bizottság tanácskozási joggal képviselteti magát az elnökség, illetve a sportegyesület bármely más szervének ülésén.

Az ellenőrző  bizottság az egyesület bármely szervének jogszabályba, alapszabályba vagy a szervezeti és működési szabályba ütköző működése, eljárása, döntése esetén köteles a közgyűlést 15 napon belülre összehívni. 

6. A bizottságok 

6.1. Az egyesület elnöksége, az egyesület eredményes tevékenysége érdekében bizottságokat hoz létre. A bizottságokat az elnökség felügyeli, az üléseket a bizottság elnöke vezeti és meghívka az egyesület elnökét és a szakirányú elnökségi tagokat.

A bizottsági tagoknak nem szükséges egyesületi tagoknak lenniük. 

6.2. Az egyesületben a tömegsporttal kapcsolatos feladatok szervezésére és irányítására Tömegsport Bizottság, a fegyelmi ügyek intézésére Fegyelmi Bizottság működik. A fegyelmi bizottság működésére a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadóak.

A bizottságok számát és feladataikat valamint azok összetételét az egyesület elnöksége határozza meg.  

7. A szakosztályok 

7.1. Az egyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztályok munkáját a szakosztály-vezetőségek irányítják, amelyek munkájukról az elnökségnek számolnak be.

A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit (elnök, elnökhelyettes, technikai vezető, edzők stb.) és tagjait az egyesület elnöksége bízza meg és menti fel.  

7.2. A szakosztály feladata az oktatás - nevelés, versenyek mérkőzések rendezése, ill. a versenyeken,mérkőzéseken való részvétel megszervezése, valamint a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

A szakosztály közreműködik az ifjúsági és lakossági tömegsporttal összefüggő  sportegyesületi feladatok megvalósításában is.

A szakosztályok önnállóan gazdálkodnak azzal, hogy az egyesület működésének közös költségeihez kötelesek a közgyűlés által meghatározott mértékben hozzájárulni.   

7.3. A szakosztályon belül az egyesület elnöksége sportcsoportokat alakíthat, sportiskolai rendszerű utánpótlás-nevelést szervezhet, gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt testnevelési és sportfoglalkoztatási formát alakíthat ki.

Az egyesület elnökségének mőködésével kapcsolatos operatív feladatok és az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre.

VI.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása 

1.1 Az egyesület éves költségvetés alapján a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli előírások szerint gazdálkodik.  

1.2. A sportegyesület bevételei:

a) tagsági díj

b) természetes és jogi személyek adományai

c) állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek támogatása

d) pályázati úton elnyert támogatások

e) takarékbetétekből, értékpapírokból származó kamat-, osztalék-, illetve árfolyamnyereség.

f) rendezvények, táborok megszervezéséből származó bevételek

g) vállalkozási bevételek

h) átigazolási bevételek

i) reklám illetve egyéb bevételek 

1.3. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. 

Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik, azonban céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében másodlagos jelleggel gazdasági, válalkozási tevékenységet is folytathat 

1.4. Az egyesület gazdasági társaságba – különösen sportvállalkozásba – tagsági, tulajdonosi viszonyt létesíthet, az egyesületi pénzeszközök, vagyon vagy jogok esetenként apportként történő érvényesítése mellett.  

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. 

1.5. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok csak a tagdíjat kötelesek az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az elnökség az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 

1.6. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja. 

Az egyesület vagyona készpénzből, készpénzre szóló követelésből, bankbetétből, folyószámlán lévő összegből, értékpapírból valamint ingó és ingatlan vagyonból áll. 

2. A sprtegyesület szervezeti és működési szabályzata 

2.1. A sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezetét, működését és feladatait érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket, a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatában lehet meghatározni.

A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a portegyesület alapszabályával. 

3. Az egyesület megszűnése 

3.1. A sprotegyesület megszűnik ha

a) feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja

b) felügyelő  szerve feloszlatja vagy megszűnését megállapítja

c) más sportegyesülettel vagy társadalmi szervezettel egyesül 

3.2. A sportegyesület a) és b) pont szerinti megszűnése esetén a sportegyesület – az esetleges hitelezői igények kielégítése után fennmaradó – vagyona Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerül, azzal a kikötéssel, hogy azt az Önkormányzatnak érdi sportcélra kell fordítani. Egyéb megszűnési esetben az egyesület vagyonáról – az esetleges hitelezői igények kielégítése után – a közgyűlés 2/3-os többséggel határoz. Amennyiben a vagyon hovafordításáról nem sikerül dönteni, úgy az állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.  

VII.

Vegyes rendelkezések 

1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 

2. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog. 
 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésről szóló 1989. évi II. tv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. 

Budapest, 2009. szeptember ... 

      ........................................... ...........................................

(alapítók aláírásai)

A jelen - egységes szerkezetbe foglalt - alapító  okiratot készítettem és Érden, 2009. szeptember ... napján ellenjegyezem: