Lefutottnak ítélték a szezont

Érdi VSE–Diósdi TC 7–0 (4–0)

Érd, 250 néző.

Vezette: Varjú (Hanacsek, Bede).

Érdi VSE: Popovics–Ruzsinkó, Dukon, Póth–Küller, Horváth L., Limperger, Bankos, Iszak–Versits, Szabó Z.  Játékos-edző: Dukon Béla.
    Gólszerzők: Limperger a 10., Bankos a 12., 42., Dukon a 23., Kupi a 47., Versits a 87., Horváth L. a 90. percben.
    Csere: Póth–Kupi a szünetben, Iszak–Molnár az 50., Szabó Z.–Jáger a 75. percben.
    Kiállítva: Kupa 78. percben.

    10. perc: Horváth László bal oldali szögletét Limperger öt méterről a bal alsó sarokba fejelte (1–0).
    12. perc: Limperger jó ütemben ugratta ki a kitörő Bankost, aki a kifutó kapus mellett nyolc méterről a jobb sarokba lőtt (2–0).
    23. perc: Dukon a jobbösszekötő helyéről végezhetett el szabadrúgást. Húsz méterről mesterien csavart a jobb alsó sarokba (3–0).
    42. perc: Horváth ugratta ki Bankost, aki 10 méterről a hálóba lőtt (4–0).

47. perc: Dukon bal oldali szögletét a legmagasabbra ugró Kupi 5 méterről a hosszú sarokba
csúsztatta (5–0).

87. perc: Versits 8 méterről kapásból a jobb alsó sarokba lőtt (6–0).
90. perc: Horváth László 18 méterről a bal sarokba csavart (7–0).

    Meglepően bátran kezdtek a vendégek, nem álltak be védekezni, igyekeztek a hazaiak akcióit már csírájukban elfojtani. Már a félpályánál letámadták ellenfelüket, meglepve ezzel az érdicsapatot. Az első igazi gólhelyzet is a diósdiak előtt adódott, de az egyedül kapura törő játékos óriási ziccerben hibázott. Ez a lehetőség alaposan felébresztette a „kábulatból” a hazai csapatot. Ennek hamar meg is lett az eredménye, hiszen alig tíz perc elteltével máris az érdieknél volt az előny. A vendégek talán még fel sem ocsúdtak a gól okozta sokkból, újra a hálójukban táncolt a labda, így bő negyedóra után kétgólos volt a két csapat közötti különbség. Ezután a diósdiak teljesen a kapujuk elé szorultak, a nagy ritkán megszerzett labdákat alig-alig tudták megtartani. A hazai csapat óriási mezőnyfölényre tett szert, védekezésre kényszerítve ellenfelét. Ezt a lehetőséget azonban nem nagyon tudták kihasználni az érdiek, hiszen játékukba sok pontatlan átadás, technikai hiba is becsúszott. Ennek ellen
ére becsületesen mentek előre – húzta őket a „zöld-fehér” érdi szív. A vendégek semmit sem kockáztattak, főként hátul járatták a labdát, előre nemigen merészkedtek.
    Szünet után az érdi csapat már nem támadott olyan nagy elánnal, mint az első félidőben. A zöld-fehérek teljesen visszahúzódtak térfelükre, várva a lehetőségre, hátha a diósdiak jobban kitámadnak. Így a második félidőbeli játék igencsak unalmasan alakult, főként a mezőnyben birkóztak egymással a csapatok. Ahogy Dukon Béla fogalmazott, az érdi játékosok fejben már lefutottnak tekintették ezt a szezont. A végére azért csak nekidurálta magát a hazai csapat, és két szép gólt szerezve teljesen padlóra küldték ellenfelüket.
    Jók: Horváth L., Limperger, Bankos, Dukon.
    Dukon Béla: Remélem, hogy a mai mérkőzésen minden igényt kielégítettünk.